Madárfiókák és szüleik a kertben III.rész

Füstifecske fiókák

Szevasztok itt vagyok!!

Köszi a helyet, valami újság?

Sok a szöveg öcskös!

Jó!!  ... akarod megsértődöm!

Bár házunk gerendáin nem fészkeltek fecskék, szomszédunk istállójába állandó költőnek számítanak. Idén is két pár füstifecske nevelgette fiókáit a nyár folyamán. A fészket elhagyó fiókákat szüleik még hetekig etetik, akik egy-egy villanyvezetéken vagy vékony faágon várják izgatottan a fehérjedús falatokat. Ahogy múltak a napok, érdekes dologra lettem figyelmes. Az egyik figyelemmel kísért család fiókái a szülői gondoskodás elmúltával is együtt maradtak és mind a 4 fióka együtt repdesett, majd pihentek meg ugyanazon ágakon. Ekkor sikerült készítenem néhány kedves képet róluk. Arcuk és torkuk barnás színezete és természetesen rövid villás farkuk árulkodik fióka mivoltukról.

Légivadászok avagy...

"Szitakötők"

Az elmúlt hónapok kerti madármegfigyelései mellet egy másik színes, változatos és érdekes faj is az érdeklődési körömbe került. Nem mások ők, mint a szitakötők!! Próbáltam minél több információt megszerezni és alapműveltségemet kibővíteni e téren is, de rá kellet jönnöm, hogy milyen változatos és különleges is az ő világuk. A címben szereplő légivadász jelző nem véletlen, bár... Mivel beazonosításuk nem mindig zökkenőmentes, szívesen veszem majd a segítő hozzászólásokat.

 Addig is figyelemfelkeltésként az egyik legkedvesebb képem.

Madárfiókák és szüleik a kertben II.rész

Kenderike

Valójában egy kárminpiros madárra lettem figyelmes amint egy szilvafa ágén megpihent és dalolni kezdett, mellette egy verébnek tűnő madárral. . Készítettem is róla néhány fényképet, mondván ilyen piros kenderikét még nem láttam. Ahogy figyelmesebben megnéztem a képet döbbentem rá, hogy a másik madár egy kenderike fióka. Ha jól megnézzük tollazatát és formáját szembetűnő a különbség, mondanom se kell milyen élvezettel néztem a kinagyított képeket. Sajnos nálunk még nem költöttek, vagy legalább is nem találkoztam fészkükkel. Bokrok alacsonyabban fekvő sűrű részeit részesíti előnyben.

Valahol azt olvastam a hím fogságban elveszíti piros tollazatát.  

Madérfiókák és szüleik a kertben I. rész

Tengelic

 Hol vagytok...

 ..a fának csipogok!?

Nagy örömömre az idei nyár is tartogatott meglepetéseket, újdonságokat és sok-sok új jövevényt számomra (bár a sárgarigók elkerültek). Sok fiókát sikerült lencsevégre kapnom, mind a fészkekben, mint a végső otthonként szolgáló ágak között, szüleik társaságában. Az egyik rendszeres fészkelőnk a tengelic. Idén a  kertünkben négy tengelicfészekre sikerült fellelnem, bár sajnos a vihar ezekből kettőt megtépázott, de szerencsére hőseink új fészkeket építettek maguknak. A tengelicek általában 2-3 fészekaljat nevelnek fel, de a váratlan problémák esetén, amelyek a fészkek pusztulásához vezetnek, mint például a vihar, vagy macska, újabb fészekaljat is rakhatnak. Így kis szerencsével egész nyáron, májustól augusztusig a kertünkben vendégeskedhetnek, ami állandó izgalmat ígér. A fióka sikeresen hívta fel magára a figyelmet, olyan hangerővel hívogatta szüleit éhes torkához. A fényképezéshez pedig kertünk hatalmas fűzfája segített elrejtőznöm.

A tengelic fiókákat sárga szárnytollukról könnyen felismerhetjük és ha a szülök is megjelennek...

Következik:
Kenderike (Tornádó Joe) és fiókája.

Mentőakció...

Kerti Poszáta   "Sylvia borin"
  
Az elmúlt hetek számítógép rekonstrukcióval és egyéb teendőkkel telt, de ez idő alatt is számos kedves és meglepő találkozásom volt kis kedvenceinkkel. Nem is tudom, melyik történettel kezdjem, talán az irodai mentőakció lehetne az első szösszenet.

E hét szerda reggelén a kávészenvedélyem hódolása közepette kollégáim riadalmára lettem figyelmes. Egy madár, egy veréb, de idebent. ..és tényleg, ahogy hátrafordultam, megpillantottam az iroda légterét átszelő apró kis madarat. Sajnos irodánk szinte teljes egészében üvegfallal körülvett, így vendégünk próbált minden egyes üvegfalon kiröppenni. Tudtuk nem lesz könnyű dolgunk, ha szeretnénk újra a természetben tudni kis árvánkat. Így megpróbáltuk egy zártabb sarokba terelni, az akkor már félig beazonosított poszátánkat. Erőfeszítésünket kis idő elteltével siker koronázta és egy kezünk ügyébe került póló segítségével megfogtuk madárkánkat. Amint sikerült biztos kézzel megfognom, nyomban az egyik ablakhoz siettem és szabadon engedtem... volna, ha ő is úgy gondolta volna, de olyan stressz hatása alá került, hogy úgy szorította lábaival az egyik ujjamat mintha az anya lennék és ezt hosszú percekig folytatta, mígnem sikerült egy közeli fára ültetnem. Az ágon további hosszú perceket töltött, de nagy örömünkre kis idő elteltével tovaröppent. Kollégáim egész nap a mentőakció lázában égtek, nekem pedig plusz élmény volt egy ily kedves kis madarat a kezemben tartanom.