A hétvége további vendégei

 A hétvége hűvös éjszakéi után további éhes madarak jöttek az etetőkre, hogy megküzdjenek a helyi házi verebekkel a kihelyezett eleségen. Hihetetlen, hogy a verebek is mennyire alkalmazkodó képesek és hogy eltanulják a cinkéktől az élelem megszerzésének fortélyait.

A hétvége hűvös éjszakéi után további éhes madarak jöttek az etetőkre, hogy megküzdjenek a helyi házi verebekkel a kihelyezett eleségen. Hihetetlen, hogy a verebek is mennyire alkalmazkodó képesek és hogy eltanulják a cinkéktől az élelem megszerzésének fortélyait.

Hajnali pillanatképek.

Csodás napfényes reggelre ébredtünk és alig hogy kinyitottam álmos szemeimet egy tollászkodó rozsdafarkút pillantottam meg a kisszoba ablakából a hajnali szembe fény még érdekesebbé tette a képet. A terasz előtti etetőkön pedig a fagyos éjszaka után lakmározó kedvencekben gyönyörködhettem. Kis idővel a kis kedvenc "kékcinege" is megérkezett. A kergetőző mezei verebek is szint vittek a napsütötte reggel etetőre.

Diótörő

Diótörés szarka módra.

Mint már több bejegyzésben szót ejtettünk a munkahelyem környékén élő, fészkelő szarkákról. A nap szinte minden pillanatában látni egy-egy párt amint a kert valamely szegletében keresgélnek ehető falatok után. Nagyon csodálom őket, hogy mindig fellelnek valamit valamelyik bokorban. Ma az egyik szarkánk harkály módjára nézelődött egy fa törzsén, bár a farkát nem használta támaszkodásra. E madarunk néhány másodperc fürkészés után egy jókora dióval a csőrében került elő az egyik kis cserje alól. Percekig kalapálta csőrével, kemény zsákmányát, de mivel nem boldogult, csőrébe kapta és tova repült. Gondolom számos módszer lehet még a tarsolyában a kemény páncél feltörésére.

Kiskert-Nagykert

Kiskert-Nagykert

Szombat reggel csak néhány széncinege és a helybéli verebek eszegettek az etetőkön, de azért nekik is örültem.

Egy gyors reggeli után a család úgy döntött elmegyünk a közeli tóalmási kastély kertbe. A kastély kertje egy csodás arborétum, madaraknak, mókusoknak és természetesen nekünk is.

Cinegék, fakuszuk, fakopáncsok és sok sok társuk keresgélt élelmet a bokrok és fák sűrűjében, de a borús időjárás miatt sajnos sok jó képet nem sikerült készítenem, de egy tengelic csapatot egy több száz éves juharfa tetején sikerült megörökítenem. Lehettek úgy 20-25-en és vagy negyed órán keresztül hol békésen, hol küzdelmesen eszegették a juharlevelű platán termését.

Ez is jól tükrözi a madarak étkezési szokásai. Bár számos helyen találnának a kiskertek etetőiben táplálékot, azért a természetben fellelhető helyek elsődleges célnak számítanak.

Éjszakai mínuszok

Éjszakai mínuszok

Bár még csak október közepén járunk és néhány napja még a nyári melegnek örvendhettünk, az elmúlt éjszaka beköszöntött az első fagy. Meg is jelentek az első éhes kis cinkék a kihelyezett dió csábító illatára. Számos hivatalos formula és írás foglakozik az etetés fontosságáról és természetesen idejéről. Az elmúlt években számos barátom, ismerősöm és olvasó kérdezett ezekről. Mikor etessünk? Igen! A fagyok beköszönőtétöl! Ma fagyott, holnap fagy és a jövőhéten. A madár szerintem akkor jön, ha éhes, ha a természetes közegében már nem talál elég eleséget. Ilyen fagyos napon sokkal több kalóriára van szüksége, mint máskor. Ma hideg van, így jöttek, de holnapután, bár a falatok rájuk várnak és melegebb lesz, valószínüleg nem nyüzsögnek majd az etetőn.

Ja és reggel nem mesze az erkély ablaktól a csavartfűzünk egy alacsonyabb ágán egy gerlepár éjszakázott felborzolt tollakkal, majd egy jót tollászkodtak a napsugarak megjelentével.

Denevérek a szadai naplementében

Denevérek a szadai naplementében és persze sok-sok pacsirta és barázdabillegető.

Habár nem madár de mégis csodásan szeli a levegőt, egy emlős aki az ember ősi vágyát a repülést sajátította el.
 
A hétvégén egy Szada melletti tanyán élveztük gyermekeimmel az állatvilág közelségét. Lovak, szürke marhák, juhok, kecskék és még sokan mások éldegéltek e tanyán. A gyerekek élvezték minden percét a lovaglástól a farámászásig. Úgy fél 6 lehetett amikor 8-10 gyorsan repkedő madárra lettem figyelmes a távolból mint a fecskék szántották az eget. De ahogy közelebb értek nagy meglepetésemre csodálatos kis denevérek falták a levegő rovarjait. Sikerült is lencsevégre kapnom egyet bár elég messzi szárnyalt és szélsebes mozdulatok közepette kellett lekapnom.

A tanya számos pacsirta és barázdabillegető otthonául is szolgált, hogy is lehetne meg egy lófarm búbos pacsirták nélkül.