2010. október 31., vasárnap

Megérkeztek az első kék cinegég az etetőre!

Kék cinege (Parus caeruleus)




A elmúlt év "kis" közönség kedvence, aki nem utolsó sorban a lányaim kedvencei is, ma újra meglátogatták az etetőinket. Ahogy a verebek és a széncinegék társasági viselkedését figyeltem az aranyeső fánk csúcsán ficánkoló apró kék gombolyagra lettem figyelmes. Érdekes volt megfigyelni, hogy inkább a fa ágat pásztázták végig, az etetőkre szinte alig jártak. Biztos találtak még kis bujkáló ínyencebb falatokat. 

2010. október 30., szombat

Pocokvadász a mező felett!

Egerészölyv (Buteo buteo)




Mindig is lenyűgöztek a ragadozómadarak a fenséges megjelenésükkel, az egerészölyv közülük is az egyik kedvenc. Sokszor látni autóutak menti oszlopok tetején vagy egy-egy öregebb fa kinyúló ágán üldögélve. Sokszor próbáltam lencsevégre kapni, de sajnos nagyon óvatos és amint valami megzavarja nyugalmát, azonnal tovaszáll. Sokfelé tévesen káros madárnak tartják, a nyúl és fácánt populáció csökkenését hozzák velük összefüggésbe. De karmai felépítése nem teszi lehetővé a nagyobb méretű állatok elejtését, így ez alaptalan. Főképp egerekkel és pockokkal táplálkozik, de gyíkokat és más kisebb méretű zsákmányt is elejtenek. Költési időszakban naponta legalább 30 pockot kell, hogy a fészekalj számára megfogjon. A rágcsáló populáció nagyságától függ az ölyv fiókák száma is, ha kevés az élelem, kevesebb tojást rak a tojó.
Ma a lányok boldogi lovaglása alkalmával több mint egy órányi időm volt megfigyelni néhány csodálatos példány közülük. Az érdekesség, hogy a  közelben békák után kutató kócsagok tudomást sem vettek róluk.
Bár a vadászok ritkítanák állományukat, hazánkban védett madár.



2010. október 29., péntek

Cél a madárbartát munkahely!!

Történet az új etetőről..



Több bejegyzésben szerepelt már a hétköznapjaim színteréül szolgáló munkahelyem kertje és annak madárvilága. Az elmúlt évek célravezető munkájával és a kert növényeink fejlődésével, egyre több madár talált itt élőhelyet, mások pedig meg-megpihenve keresik élelmüket. A téli etetést az elmúlt években nem sok siker kísérte, bár az elmúlt télen néhány széncinege meglátogatott minket. Nem úgy az elmúlt 3 napban. A Zsófi lányommal készített etető szerdai kihelyezése után nem kellett sokáig várni az éhes szájakra. Péntek délutánra pedig állandó csapatok tömték bendőjüket a kihelyezett magokkal. Tegnap délután a rend kedvéért zöld küllő barátunk is meglátogatott minket egy kis hangyászással egybekötött tollászkodásra.

2010. október 24., vasárnap

Az első mozgalmas hétvége az etetőkön

 Bár még csak 2 feltöltött etetőt és egy új, a lányokkal együtt készített csemegekosarat helyeztem ki, a hétvégén számos széncinege keresett élelmet nálunk, miközben a helyi érdekeltségű verebek egyre több fortélyt lesnek el a cinegéktől. Ma délután sikerült némi szabadidőre szert tennem és így ismét tudtam néhány új etetőt készíteni. Ha a lányok elkészültek a kipingálásukkal, egy bejegyzésben bemutatom őket, illetve a Zsófi-Szonja párossal készített csemegéről is szót ejtek.



 Cinege a gyümölcskosáron




Ja és a friss vizet se felejtsük el!!

2010. október 19., kedd

Lovak, madarak, őzek, no meg a Zagyva!

A hétvégén ismét lovagolni vittem a lányokat Boldogra, a Zagyva partjára. Most is, mint általában, a természet és legfőképp a madárvilág megfigyelésével töltöttem e kellemes perceket. Nem volt több, mint bő egy óra a várakozás, de annál mozgalmasabb. Szinte alig tettem néhány lépést, máris számos madár csapat vett körül. A villanyvezetéken hatalmas seregély csapat üldögélt, a közeli kifutón pacsirták falatoztak. Alig értem ki a farm szélére, amikor a nádas felől mozgásra lettem figyelmes és hatalmas meglepetésemre egy egész őz csapat rohant a biztonságosnak vélt sűrű növényzet felé. Az egyik gazdasági épület tetején pedig egy kedves rozsdafarkú folytatta reggeli tollászkodását. Ahogy a nádas felé közeledtem, egy gyönyörűséges Nagy kócsagra lettem figyelmes, amint a Lovasfarm felé közeledik és a lovaktól néhány méterre a mező szélén landol. Óvatosan közelebb lopóztam és sikerült néhány elfogadható képet készíteni a nap egyik nem várt meglepetéséről. A mező felett köröző egerészölyv már csak hab volt a tortán. 







...És a távolból egy fa tetejéről egy gébics figyelte mit is csinál a kezében azzal az izével az a kétlábú.

2010. október 12., kedd

Zöld küllő




Mozgalmas, szellemileg kissé viseltes keddi munkanap végeztével, az ablak melletti fogason pihenő zakómat kívántam a kezem ügyébe keríteni, amikor is az irodától nem több, mint 4 méterre megpillantottam a nap vendégét, a környék zöld küllő madarát. Mára elmondhatjuk, hogy szórványos vendége cégünk kertjének, bár én magam ezidáig csak 4x láttam, akkor is inkább déltájban hangyászott nálunk. .. és a fényképezőgép hol is lehet máshol, mint a zakóm alatt, a fogason. Készítettem is jó néhány sorozatot a piros fejtetős kedvencről.  Kollégáim körében a zöld küllő, mint szállóige terjed. Jó érzés, hogy a madarakat kevésbé kedvelő kollégáim fantáziáját is meg tudom mozgatni.

2010. október 11., hétfő

Nyári gyurgyalag emlékképek!


 A nyári fiókák bemutatásakor Ők lettek volna a pont az I-n, de sajnos a napok gyorsabban szálltak, mint gondoltam volna. Addig tartogattam az élményemet, amíg október közepéig nem szökkent az idő. Na de sebaj lehet, hogy most miután már útra keltek, még izgalmasabb nézegetni a képeket. A fészeknek használt löszfalba vájt üreget elhagyván néhány hétig nem láttam őket és amikor újra megpillantottam őket barátom kertjében, szinte azonnal szemet szúrt a farkuk rövidsége, ami  fiatalságukra utalt.Egyik szülő a távolból tartotta szemmel a kis falánk, de már vadászatból jelesre vizsgázó utódokat.






 Azért a szülők a közelben figyeltek.


2010. október 10., vasárnap

Ha lovasfarm akkor Búbos pacsirta


Zsófi lányom és Panna barátnője hétvégi lovaglással jutalmazzák a hétköznapok kemény munkáját(tanulását). Amíg ők a lovastréningen ügetnek, addig én a boldogi lovasfarm és környékének madárvilágát szoktam meglesni. A környék lápos-erdős vidékekkel tarkított puszta világa számos madárfajnak ad otthont. Gyurgyalagok, ölyvek, sólymok, gólyák és még oldalakon keresztül sorolhatnám a fellelhető madarak nevét. Tegnap az istálló környékén szép számban táplálékot kereső búbos pacsirtákat vettem górcső alá. A verebeknél testesebb kis búbos kedvencek szorgos munkával kutattak a kavicsok között, majd a kifutó gyepén. Ilyen népes számban és közelségben még sosem sikerült megfigyelnem a lovasfarm kedvenc kis madarát.

Merre is keresgéljek?

...ki ez a sok ismeretlen? Kicsit ijedős vagyok!

Na végre találtam valamit!


Innen a kövek tetejéről jobban belátom a környéket.


...várj meg kislány, mondom a..






Gyere nézzük meg a lovasokat!










Íme a boldog lovas!

2010. október 9., szombat

Vonulás elött


Házi rozsdafarkú

Bár nálunk már jó néhány napja nem hallani az oly ismert és népszerű strófáit, az elmúlt hétvégén egy kedves barátom kertjében újra figyelmes lettem az összetéveszthetetlen dallamára. Figyeltem ahogy tetőről tetőre szállnak és meg-meg állnak egy kis nóta erejéig. Sikerült is néhány képpel gazdagítani rozsdafarkú gyűjteményemet.

Pillantás jobbra....



...majd balra....





a háztetőn nézelődve....

...majd énekelve.

Gyurgyalag pár

Gyurgyalag pár

Én mint madárbarát...