Diókoszorú karácsonyra!

Diókoszorú karácsonyra! 

 

 Tovább ITT!

 

Tavaszváró madárfütty helyett

Kedves párom, három gyönyörű csemetém anyukája,  e képpel lepett meg a minap.

Biztos sokan várják már rajtunk kívül is az első igazi tavaszi madárfüttyös napot. Azért addig is egy kedves kis ötlet, mit is tehetünk majd ki tavasszal a kertbe.

Majd megkérdezte, mit szólnék, ha a közeledő tavaszt és benne a húsvétot, hasonló kis kerti lámpásokkal  színesítenénk majd?

 ..én nagyon ötletesnek találtam, így szeretném ha mások is kedvet kapnának hasonlók készítéséhez.

..ja és az oldal ahol némi ellenérték fejében, még rendelni is tudsz.
http://www.potterybarn.com/shop/outdoor/lighting-lanterns-outdoor/lights-lantern-outdoor/

Séta a Mátrában

Hétvégi családi kirándulásunk helyszíne a a Mátrában található Sástó és környéke volt. Bár sokáig nem élvezhettük a táj és annak élővilágának szépségét mivel egy komoly tavaszi zivatar vetett véget barangolásunknak. Azért találkoztunk néhány kedves madárkával, néhány gyönyörű pár tőkés réce és erdei pinty és egy folyamatos rohanásban lévő barázdabillegető szórakoztatott minket a borongós időben. A sástó Magyarország legmagasabb tava, gyönyörű kirándulóhelyekkel, csónakázási lehetőséggel és egy 50 méter magas kilátótoronnyal.

A kihelyezett etetők!

Ma olvastam, hogy Birdman természet búvár olvasóm elkészítette fészekodúkat. Jól sikerültek. Mi a lányokkal éppen ma helyeztük ki az etetőket a kertbe.


Kedvenc kék cinegének a fűzfa védett sűrűjébe.












A vörösbegyre várva.












A rozsdafarkúaknak a tetőgerendára helyezve.

Fészekodú készítés III.

 Nyitott fészekodú -

Vörösbegynek és ökörszemnek

Az előző fészekodúhoz képest csak annyi az eltérés, hogy az odú elejét félig zárttá tesszük. Így a madarak továbbra is jól kilátnak, de védettebbnek érzik magukat. Ezeket az odúkat szeretik a vörösbegyek és az ökörszemek. Két méteres magasságban védett helyre kihelyezve bizonyosan elfoglalják majd, hogy tojásaikat kiköltsék és fiókáikat felneveljék.  

A kép forrása: MME

Fészekodú készítés II.

Nyitott fészekodú

Házi rozsdafarkúnak, rigóknak...

A nyitott fészekodúkba mérettől függően, előszeretettel fészkelnek a házi rozsdafarkúak, a szürke légykapók és a feketerigók, de más énekesmadarak is elfoglalhatják, mint például a vörösbegy és az ökörszem. Én egy 15x 15 cm alapterületű és 20 cm magas etetőt készítettem, mely méret több madárnak is megfelel. 



Kihelyezés: a megszokott fészkelőhelyekhez hasonló területre tegyük a háznak, a kertnek azon részére, ahol a madár normál körülmények között is költene. Pl. a házunk gerendáin, párkányain rakja fészkét a házi rozsdafarkú. Nem minden esetben népesítik be már az első évben a madarak, de számos faj évente több fészekaljat rak, így nyár közepéig reménykedhetünk. 


Sok sikert az elkészítéséhez és benépesítéséhez!

Zöldike a tavasz hírnöke

Ajánlva Pepi kedves olvasómnak!

Zöldike már februárban az első enyhébb napokon elkezdi tavaszhívogató nászénekét. Ezalatt , karnyújtásnyira az örökzöld bokrok, fák sűrű ágai  között a tojó építi utódaik számára nem túl művészi fészkét. Fészek építő, így a fészekodut nem foglalja el, de néhány örökzöld ültetésével néhány év alatt, rábírhatjuk, hogy a kertünkbe fészkeljen. 

Már márciusban lombosodás előtt megkezdi első fészkelését az első madarak között. A hím költési időben gyakran énekel egy-egy magas ágon és segít a tojónak fészekanyagot gyűjteni.A költés befejeztével az éneklés alábbhagy, de a pár hamarosan  elkezdi következő fészkét építeni.  A kotlási idő közel egy hét és a fiókák ugyanennyi idő elteltével ki is repülnek. Akár 3-szor is költhetnek egy évben.

Fészekodú készítés I. rész.

Fészekodú szűk röppnyílással, kékcinegének! 

A kék cinegék az úgynevezett "A" típusú odúkat előszeretettel elfoglalják, ha azt számukra megfelelő helyen találják. Ezek az odúk a legkisebb madárfajoknak készülnek. Röpnyílása 27-28 mm legyen, mérete kb.12x12 cm-es alappal és 20 cm magassággal  rendelkezzen. Kertünkben 3-4 méteres magasságba helyezzük nyugodt, védett helyre, ahol biztonsában érzik magukat. Vigyázzunk, hogy egyéb házi kedvenc ne férhessen hozzá!   A dekorálásnál pedig csak a saját fantáziánk szabhat határt. 

Lényeges, hogy az etető nyitható legyen a költés utáni takarítás végett!!

Fészekodú készítés és kiválasztása

"Ahány madár annyi szokás" mondá a közmondás és ez nem véletlen. A madarak fészkelésben, étkezésben, viselkedésben és még sorolhatnánk, hány dologban  más és más szokással bírnak.
Miért is kezdem ezekkel a gondolatokkal?
Szerintem az első és igazán lényeges kérdés: Kinek is építem az odút? Milyen madarak élnek és fordulnak meg a kertemben? Ezt az elmúlt évek megfigyelései és a téli etetőkön megforduló madarak segíthetik.


Lehet nyitott vagy félig nyitott fészekodú, lehet kis, lehet nagy röppnyílású fészekodú és vannak speciális kialakításuk. Építhetjük azt cinegéknek, vörösbegynek vagy akár csúszkának, mind mind más igényekkel rendelkeznek. Segíthetünk a rozsdafarkúaknak a fecskéknek, de építhetünk fészket a fülesbagolynak is.

Régi gyerekjáték

A napokban a lányok egy régi, kevésbé használt, nem mellesleg hiányos játéka került a látómezőnkbe. Kis tanulmányozás után arra az elhatározásra jutottunk hogy új értelmet adunk létezésének és a madáretetők családját népesítjük vele. A kék cinegék már az első naptól megkedvelték és nyújtottak nekünk nagy örömöt, ahogy a nyílásokon ki-be járkáltak. Azóta a széncinegéknek sem közömbös, be- be térnek egy-egy jobb falatért.   Szonja lányom mondta: "nyugodtan a madaraké lehet, nekem már túl babás"

Remélem mindenki a kályha melege mellett egészségesen szemléli a hóesést és annak pozitív hatásait.  Az etető napi történésivel hamarosan jelentkezem.

Új etető

Szerkezeti rajz

Metikus kedves olvasóm kérésére egy kis plusz információ a nemrég elkészült etetőről. Ezt a szerkezeti rajzot találtam egy külföldi oldalon és ennek alapjaira szerkesztettem és építettem az általam kreált etetőt. A fő részletek jól látszanak, az íves terelőlemezek akadályozzák meg a magok kiszóródását.

Az oldal itt található.

Elkészült !

Mivel a nagy izgalmunkban, Édesanyát (páromat) nem bírtuk megvárni, a lányokkal nekiláttunk kipingálni az új etetőt. Hát nem lett oly művészi mint azt ő csinálta volna, de mi azért a lányokkal büszkék vagyunk a munkánkra.

Apa új etetője !

Megirigyelve Bálint munkáját, nekiláttam újabb etető készítésének, melyet néhány hete egy külföldi blogon fedeztem fel és megfogadtam, hogy a következő hasonló lesz. Mivel reggel a madármegfigyelésről a résztvevők hiányában sajnálatos módon le kellett mondani, nekiláttam az etető elkészítésének. Hosszú regényt nincs szándékomban írni, inkább képekkel illusztrálnám az elkészítés folyamatát. Zsófi és Szonja lányom hathatós közreműködésével el is készült az alkotás! ...és ha párom díszítő festései is rákerülnek, szerintem a kertünk egyik igazi dísze lesz.

Bálint madáretetője!

Egyik kedves olvasóm Bálint(Birdman) , megosztotta velem etetőről készített képeit, melyek között egy nagyon ötletes sajátkezüleg készített etetőt fedeztem fel. Bálint az elkészítés módját is megosztotta velünk, így már csak idő és alapanyag kérdése, hogy a mi kertünkben is hasonló etetőre szálljanak falatozni madárvendégeink. természetesen a felhasznált alapanyagokat mindenki saját lehetőségeihez is igazíthatja.

Anyagszükséglet:
egy fatörzsből levágott korong
6 db egyforma hosszú, kb 1cm átm. faág
2 db vastagabb és 2db vékonyabb fűzfa vessző
sok, egyforma hosszú gyékényszál
platánfa kéreg

Eszközszükséglet:
spárga
drót
metszőolló
olló
ragasztópisztoly
fúrógép
drótból meghajlított kampó
drótvágó fogó


Elkészítés:

Az elkészítés két lépésben zajlik, először a kupola részt készítjük el, majd az alapzatot. A kupola elkészítése a következő: gyékényből azonos hosszúságú szálakat vágunk, ezeket összefogjuk két maroknyi (két kézzel összefogva) kötegbe. A köteg egyik végét jó erősen összekötjük, drótozzuk. Egy vastagabb fűzfavesszőt kör alakúra hajlítunk, a két végét összedrótozzuk. Ezt a kör alakot behelyezzük az imént összekötött kötegbe, a nem összekötözött végénél. Próbáljuk eligazítani a gyékényszálakat úgy, hogy a kör alakzat középen helyezkedjen el. Az összes műveletsor közül talán ez a legnehezebb, amikor én készítettem, akkor nekem rengetegszer szétjött az összekötözött köteg, de aztán sikerült. Ha ezzel megvagyunk, akkor azokat a gyékényszálakat, melyek hozzáérnek a kör alakú merevítővázhoz hozzáerősítjük a kör alakra hajlított fűzfavesszőhöz. Kötözzük, ragasszuk, drótozzuk a biztos tartás érdekében. Ha ezzel megvagyunk, akkor következik az alapzat elkészítése: az elkészített kupola vázához mérten keresünk egy fatörzset, melynek átmérője kb. akkora mint a kupola kör alakú merevítőjének átmérője. Ebből a fatörzsből levágunk (ajánlott a motoros fűrész) egy korongot, a vastagsága kb. 2,5 cm legyen. A levágott korongba 6 darab furatot készítünk (nem kell teljesen átfúrni a korongot). A furatok egyenletes távolságra helyezkedjenek el a korong szélein, átmérőjük akkor legyen, hogy a kiválasztott 6 db, egyforma hosszú, kissé vastagabb faág beleszoruljon. A faágak behelyezésénél használjunk ragasztót (furatba nyomva). Miután már ráragasztottuk a korong alapra a 6 db faágat, akkor helyezzük rá a kupolát. A kupola kör alakú merevítőjét húzzuk kissé rá a 6 db faágra, majd rögzítsük össze őket nagyon alaposan drótozással, ragasztással, kötözéssel. Ha ezzel megvagyunk, akkor kidekorálhatjuk a kupola tetejét, ragasszunk a gyékényszál tetőre platánfakérgeket! A 2 vékonyabb fűzfavesszőből készítsünk egy csavart mintát, a két végét drótozzuk, nehogy kibomoljon, majd ezt tekerjük a korong alapra, a 6 faág köré. Ez fog felelni azért, hogy az etetőből a magok ki ne essenek. Ha úgy gondoljuk, akkor helyezzünk el egy hajlított fűzfavesszőt a platánkérges ragasztás végénél, így az egyenletlen kéregszéleket eltüntethetjük. Végezetül helyezzünk el egy kampót az etetőn, mellyel könnyedén felakaszthatjuk. A kampót akár mi magunk is készíthejük egy erős drót "S" alakúra hajlításával. Helyezzük a kampót a kupola csúcsára, oda ahol a gyékényszálak össze vannak kötve. Rögzítsük a kampót ragasztással, drótozással. Ezzel el is készült az etető, jó barkácsolást kívánok!

Üdv.: Bálint (az etetőkészítője)

Gyerekekkel, saját kezüleg...

Faggyútömb.

Néhány napja lányaim hathatós közreműködésével készítettünk egy faggyútömböt. Faggyú hiányában zsírt használtunk, melyet megolvasztva egy kisebb méretű műanyag tálba tettünk, végezetül telis teli tettük madárcsemegével. A remélt hatás nem sokáig váratott magára, az éhes kis torkok hamar rátaláltak.

Ahány madár annyi szokás...

Milyen etetőt szeretnek a madarak?



Ahány ember annyi szokás, ez a mondás természetesen a madarakra is igaz. A madarak különböző étkezési szokásaihoz, különböző etetőt, etetési módszert alkalmazzunk.

Míg a cinegék egy-egy megszerzett napraforgót az etetőtől néhány méterre egy fa ágon fogyasztanak el, addig a verebek az etetőt megszállva és feldúlva teszik ugyanezt. Az erdei pinty magát az etetőt nem látogatja, ők az etető környékének talaján keresgélik a magokat. A zöldike a magvakat kedveli, az ökörszem a reszelt sajtot és apró szalonna darabokat részesíti előnyben.


Így aztán, ha lehetőségünk van rá, helyezzünk ki többféle etetőt!



Nyitott etetőről bárki könnyedén falatozhat, bár a verebek hamar feldúlhatják. Előnye, hogy egyszerre több madár tud falatozni róla.



Szűk nyílással rendelkező etető:
Nem tudják feldúlni, bár egyszerre csak egy madár repül bele és némelyek, mint például a zöldike kibéreli magának, míg jól nem lakik.



Dróthálós etető:
ezen több ügyesen függeszkedő madár is tud csemegézni.



Így aztán csak a képzeletünk, ügyességünk, esetleg pénztárcánk szabhat határt, milyen etetőt, etetőket is teszünk ki a madaraknak.

Nem csak madáritató!

A madáritató további vendégeket csalogat a kertbe, így még több alkalmunk lesz megfigyelni a madarakat. Ha az itató még mutatós is, a kertünk dísze is lehet és így mindenki csak nyerhet. A madaraknak mind fürdésre mind szomjoltásra megfelelő helyet teremtünk, mi pedig gyönyörködünk a kertünkben és az itatón vendégeskedő madarakban.

Itt találhatod: http://www.ajandekanyunak.blogspot.com/

Visszatekintés

Lassan vége a télnek, a tavasz meg-megmutatja melengető sugarait. A madarak egyre kevesebbet jönnek az etetőkre. Nemsokára már csak emlékeinkben élnek majd a csapatostul érkező madárvendégek. Összegezve a mögöttünk lévő évszakot, újra megpróbálnám egy-két gondolatomat és megfigyelésemet megosztani veletek. Sokan már a kezdetekkor megijednek a madarak távolmaradásától, pedig ennek számos oka lehet, illetve van. Aki először helyez ki etetőt, annak számolnia kell a hely ismeretlenségével, a madaraknak fel kell az új helyszínt fedezniük, számolniuk kell a szomszédos konkurenciával, a szomszéd kertekben is lehetnek etetők. Néhány madár már az első hűvösebb napokon megjelenik az etetők környékén(pl.széncinege), de számos faj csak a hidegebb időszak beköszöntével és az élelem fogytával kezd az etetőkre járni (pl.zöldike). Ha megfigyeljük, a hideg éjszakák után, főleg ha még hó is esik, sokkal több madár érkezik. Ilyenkor a madaraknak sokkal többet kell enniük a nagy hideg miatt és nehezebb élelemhez jutniuk a hó miatt. De miért jönnek némely évben többen, némelyikben pedig láthatóan sokkal kevesebben? Újra csak az időjárás és az élelem mennyisége a megoldás. Ha túl hideg van, hamarabb elfogy a természetben található táplálék, de szerintem egy másik nagyon lényeges oka a távolmaradásuknak a táplálék mennyisége. Némely évben a természet bőkezűbb, ilyen volt az idei év is. Ha megfigyeltétek, a fenyők roskadásig voltak tobozokkal, szinte meghajoltak a fák és ez a természetes táplálék számos faj számára szolgál bőséges élelemmel.

Széncinegék az etetőn!

Sok helyen olvastam a széncinegék etetőkön való viselkedéséről és számos cikk azt írta, hogy az etetőn egyszerre csak egy széncinege eszik. Ebben a cikkben szeretném ezt megcáfolni! Elsőként a széncinege nem eszik az etetőn, kiválaszt egy magot vagy más csemegét és csőrében egy nyugalmasabb helyre viszi, majd ott csőrével feltörve eszi ki a belét. Ha az etető mérete megengedi akár több cinege is válogathat rajta egy időben és utána irány a... Természetesen a függő etetőn általában egy időben csak egy széncinegét látunk, bár az ellenkezőjét is figyeltem már meg. Nyugodt madarak, sosem harciasak, inkább félénken viselkednek az etetőn.

Mikor is etessünk...

Gondolom, sokunknak okoz fejtörést, mikor is etessük a madarakat kertünkben. Az elején leszögezném, nem vagyok sem ornitológus, sem más hasonló tudománnyal foglalkozó szakember, csak egyszerűen szeretem a madarakat.


Az elmúlt években sok könyvet és cikket olvastam ebben a témában és hát... Sajnos rengeteg cikk volt, mely már magában sok ellentmondást hordozott. Így elkezdtem a megfigyeléseimre és logikus gondolkozásomra hagyatkozni. Nálam egész évben találnak az ide látogató madarak ételt, italt, de természetesen télen sokkal több és változatosabb étrendet biztosítok számukra. Nyáron meg-megjelenik egy-egy madár az etetőnél, ha az emlékei erre hozzák, de télen csapatostul szinte egész nap (persze mondhatnánk ez természetes, igen az) érkeznek vendégek és töltik meg begyüket a számukra kedves csemegével. ..és itt jön az én elméletem: a madár ösztönállat és nem buta. Sokan azt mondják, hogy tavasszal és nyáron ne etessük őket, mert a könnyű táplálékszerzés miatt fiókáikkal ezeket etetik. Miért is? Tavasszal a kert telis teli rovarral, tetvekkel és más fehérjében gazdag táplálékkal. Gondoljátok, felcserélik? Szerintem nem és az állandóság is megmarad.
Kellemes érzés nyár közepén is amikor, hol egy tengelic, hol pedig egy kékcinke látogat az etetők környékére.
Ajánlom, gondoljátok végig!