Egy szarka Messi nyomdokain

 Egy szarka a kertben nem szokatlan, csőrében egy dióval még így április vége felé sem szokatlan, de amikor futballistának képzeli magát, az már kissé szokatlan. Tegnap sikerült néhány képet készítenem egy diót zsákmányoló szarkáról, ki labdarúgó módjára kezelte le a labdát. Mert ugye egy futballista a lábával kezeli le a labdát. 

..enyém a kezdő rúgás!

... te ott balra a sorfalban..

Újabb találkozás egy sárga billegetővel

Péntek délutáni kirándulás alkalmával újra megmutatta magát egy kedves sárga billegető. Egy magasabb száraz kóró tetején ismételgette strófáit és szerencsére egész közel engedett magához.

Tengelic fészek húsvétra

Tengelic, stiglinc

Bár húsvét vasárnapig még két napot kell várnunk, azért én ezt a reggeli meglepetést húsvéti ajándéknak véltem. A történet még úgy 2-3 hete kezdődőt, mikor is a kerti időtöltésünk közepette többször is felfigyeltem egy kedves kis tengelic párra, kik a házunk tövében található bodzabokor sűrűjében ficánkolt és énekel. Nagy büszkeségemre évek óta fészkelnek tengelicek a kertünk fáin, bokrain. Az elmúlt évben több fészkelést is feljegyezhettem.

Napok óta figyeltem a bodza bokor felső szintjeit, de a fészekre csak tegnap előtt lettem figyelmes.

balra a fészek, szemben vele a hím tengelic

Közel egy hónapos nász után a tojó elkezdi megépíteni kicsi mesterművét, melyet úgy két hétig építget, miközben gyakran párzik párjával, melyre hangos csiripeléssel hívja fel környezete figyelmét. Így szoktam én is fészeképítésük helyére rálelni.

Nagyon vártam már a tavaszi pihenésem kezdetét és nem is kellet csalódnom, ahogy a kisszoba ablakán reggel kitekintettem egy csodaszép tengelicre lettem figyelmes aki ágról-ágra szállongva fújta nótáit. Csodálatos hím madár volt, ki a fészek körül repkedve jelezte párjának ottlétét. A tojó rendületlenül ült a tojásokon.

A tojó a rendszerint 5 foltos kis tojásán úgy még 10-12 napig üldögél és ezalatt párja begyéből eteti. A fiókák 2 hétig élvezik majd a fészek melegét és biztonságát mielőtt kiröppennek majd a nagyvilágba.

Földön, ágon, s levegőben

A hétvége folyamán madár kedvenceink számos módját találták meg annak, hogy is hívhatják fel magukra figyelmemet és mily módon szórakoztassanak minket. Szinte minden percben akadt valami figyelemre méltó esemény, már már kórós szenvedélynek tűnhetett, ahogy figyeltem őket.

 Reggel a lovastanyán, délután a szomszédos kert gyümölcsösében.

Egy csodálatos vörös vércsével kezdődőtt, ahogy egy mező felett szitálva figyelte leendő zsákmányának felbukkanását. Nem messze tőlük egy bíbic száguldott végig a rét felett.

A következő pillanatban már egy kedves vadkacsapárt sikerült felzavarnom egy tenyérnyi kis ideiglenes tavacskából.

A mezőn sétálva, egy megtermett cserje sűrű ágai között, egy pamacsra lettem figyelmes, aki  kitartóan hangoztatta hangos strófáit. Közeledve kezdett feltűnni erős felépítése és erős csőre illetve egyszerű tollruhája. Szinte biztosra vettem, nem lehet más, mint egy sordély, a sármányok legnagyobbika.

 A lovastanyán találkoztam még néhány pacsirtával, rozsdafarkúval és néhány, a távolban tovaszaladó őzikével, ja és sok-sok barázdabillegetővel. No meg egy párbajozó egerészölyvvel, akivel egy dolmányos varjú próbált szembeszállni.

A nap második felében egy kerti gyerekzsúron töltöttünk néhány kellemes órát, ahol számos újabb madárral volt szerencsém találkozni.

Egy szarkapár lármázott a kert végében, néhány kenderike nótázott a közeli diófa tetején, no meg a zöldikék, tengelicek is meg-megjelentek.

A délután végére egy csapat seregély jelent meg a fejünk felett és mutatta be nekünk a családi életét.

Fürge mint a gyík

Fürge gyík

Bár a lányoknak a lovaglás volt a vasárnap délelőtt fő attrakciója, azért a lovastanya környéke sok-sok egyéb dologgal színesítette a programot. Míg a lányok lovagoltak, addig apa a madár és más négylábúak felfedezésével töltötte az időt, de ezt majd egy másik bejegyzésben. Szerencsémre a nap számos madaras emlékkel ajándékozott meg.

Csodálatos napsütéses tavaszi reggelünk volt, régóta vártunk hasonlót. Ahogy megérkeztünk a tanyára, a lányok azonnal a lovak felé vették az irányt. Én még csodáltam a csendes, de mégis oly mozgalmas tájat a sok-sok repkedő madárral. Szonja lányom szaladt kevésbé sem halkan hozzám, hogy mit is talált útközben. A nagyok már tova rohantak, de Szonjám egy csodálatos hím fürge gyíkhoz vezetett. Készítettem is néhány képet a napozó hidegvérű barátunkról.

Nem minden barázdabillegető ami...

A minap egy lovastanyán és annak környékén sétálgattam. Az idő csodálatos volt, nem beszélve az utamba akadó madarak ás állatok seregéről. Ahogy így sétáltam, egy szalmarakáson egy barázdabillegetőre lettem figyelmes. Lopóztam közelebb és közelebb, próbáltam minél jobb fotót készíteni róla. Nemsokára még nagyobb izgalommal figyeltem a rakás tetejét ahol is egy csodaszép, sárga billegető billegette magát miközben a napfény világította át tollazatát. Az amúgy szemből vakítóan nap kissé megnehezítette a fényképek elkészítését.

Na ezt a lépést utánozzátok!

Jajjj! ..le ne essek..!

Egy kis énekverseny után a barázdabillegető egy a közelben tartózkodó társával tovarepült, szerencsémre a sárga billegető barátunk nem iramodott utánuk, ő egy közeli faágon folytatta strófáit. Én követtem és csodáltam ragyogó sárga tollruháját.

..és ezek a kis őzikék is ott eszegettek a patak parton.