Balkáni gerle

"Streptopelia decaocto"

Karácsonykor lányaimmal a "Reszkessetek betörők" című filmeket néztük, nem utolsó sorban jót szórakoztunk, de amiért ezt a bejegyzést írom, az a második rész egyik jelenete a két vadgalambról, akik a barátságot szimbolizálják. Én csak balkáni gerléket tudok küldeni, de biztos vagyok benne, hogy ezekről a kedves madarakról készült képek is hasonló erővel bírnak. Ahogy az égen repülnek, vagy ahogy egy fa ágán ülnek, tényleg a szabadságot és a békességet sugallják.

Az etetőkön ritkán látni, de az etetők környékén gyakran feltűnik, a talajon szeret csipegetni. Míg a költési időszakban párosával látni, addig a téli hidegebb időben gyakran látni egy-egy kedvelt fán csoportosan pihenni.

Így kívánok "Szeretetben és békességben bővelkedő boldog új évet"

Újra népes az etető!

Nálunk az éjszaka újra havazott, bár +2C ban azért olvad. De a lényeg az etetők reggelre "újra" benépesültek. Nagy volt a forgalom és gyorsan fogytak a kihelyezett csemegék.

Etetői hangulatjelentés III.

A megszerzett zsákmány




Számos madár, mint például a pintyfélék a csőrükben törik meg a magokat, addig a cinegék a megszerzett zsákmánnyal egy közeli ágra repülnek és fantasztikus ügyességgel a lábuk közé szorítva törik fel a magházat és jutnak hozzá a belsejéhez. A széncinegék a keményebb mogyoró és bükkmagot is képesek feltörni. Ezeken a képeken jól látható a megszerzett zsákmány és annak elfogyasztási módja.

Etetői hangulatjelentés II.

A landolás művészei

Arra gondoltam a minap, hogy az elmúlt napokban készített etetői képeimet, hangulatjelentés formájában csokorba gyűjtöm. Az első ilyen szösszenet az etetőre történő megérkezéseket tartalmazza. Számomra nagyon kedvesek ezek a felvételek.

Zökdike a hóban ... II.

Néhány az elmúlt években készült kép a zöldikékről.

Zöldike hóban és levegőben

"Carduelis chloris"

Zöldike, akit nevezhetnénk sárgikának is, a nyári napfényben citromsárgán fénylő tollruhája után, de sajnos télire az évszaknak megfelelő zöldes-barnás tollazatát viseli, bár sárga szárnycsíkja ekkor is feltűnő. A verebeknél valamelyest nagyobb és erőteljesebb felépítésű pinty, vaskos, erős csőrrel. Nem válogatós, minden olajos és egyéb magnak örül és a más madarak által a földre szórt törmeléket is szívesen fogyasztja. Fő táplálékát egyébként a gyomnövények és a fák magjai alkotják. Etetőink rendszeres vendégei.

sok-sok rózsa

Kedves Mammka, cserébe ezt mi küldjük Neked sok szeretettel:

Rózsavirágos meglepetést kaptunk...

Mammkától és nagyon köszönjük Neki!

Első körben máris elmondanám magamról, hogy ezt a képet akár nekem is kitalálhatták volna, ugyanis mindent szeretek, ami pöttyös, kockás, csíkos, apró virágmintás, a gyönyörű kanyargós betűket és a pasztell színeket, vagyis az angol vidéki stílust.
Dehogy ne magamról beszéljek, inkább a blog igazi szellemi atyjáról, férjemről írnék:
- igazi családapa, imádja a lányait (utána jöhetnek a madarak)
- nagyon kreatív, bármilyen fából képes kihozni valami értékes, használható tárgyat
- minden új dolgot szívesen csinál, amit Ő talál ki (és nem muszájból kell), vagy ha esetleg én találom ki és nem hülyeség
- a monotonitást és az értelmetlen , logikátlan dolgokat ki nem állhatja

... hogy magamról is írjak... szeretem a kertünket, nagyon kikapcsol, ha kertészkedhetek, játszom az őrült berni pásztorunkkal, aki néha ledönt a lábamról (szó szerint), de most télen azért jól esik lustálkodni is egy kicsit, már amennyit 3 kisgyerek mellett lehet.
Ha van időm, valamilyen kreatív dolgot szeretek csinálni, főleg festek, mivel ez a munkám is (amitől nagyon boldog vagyok, hogy olyasmit csinálhatok, amit szeretek).
A főzésben nagyon hasonlítunk Mammkával, ha nem muszáj, nem töltök sok időt a konyhában, túl sok időt vesz el más, hasznosabb időtöltési formáktól, inkább a gyorsabb ételeket részesítem előnyben. Kedvem akkor van főzni, ha minden más rendben van körülöttem (nincs rohanás, tanulás, takarítás...) és egy új ételt találtam, amihez kell egy kis kreativitás és nem csak össze kell dobni.

Röviden ennyi, remélem Mammka, kielégítettük a kiváncsiságodat!!! : )

Téli vendégeink III.

Erdei pinty

"Fringilla coelebs"




A hó érkeztével újabb éhes madárkák érkeztek az etetők környékére, köztük számos erdei pinty is meglátogatott minket. Az erdei pinty ritkán táplálkozik az etetőkön, inkább a földön és az ágakon keres kedvére való csemegéket. Olajos magvakat, gyommagokat, de a bodza megmaradt termését is előszeretettel eszegeti. A színpompás hím télire kevésbé színes tollruhát visel, de még így is feltűnő és könnyen felismerhető. A környékre szokott erdei pintyek éneke pedig tavasztól a kert egyik legkedvesebb hangja lehet.

Az alma mint madárcsemege.

" Az alma a madaraknak nagyon finom étel, ezért ősszel ne szedjétek le az összes almát a fáról" idézet Zsófia lányomtól(8 éves)

Az almafán hagyott néhány alma, fontos csemege a rigóféléknek, de sok más madár is fogyaszt belőle. A kék cinegék is gyakran falatoznak e lédús gyümölcsből. Az etetőre kihelyezett alma, szőlő is nagy kedvenc lehet.

Ittvan a hó, itt van újra..

Megérkezett az első komoly fagy és az első nagy mennyiségű hó. Ez gyermekeinknek hatalmas örömet, de madarainknak nagy kihívást jelent. E zord napokon a kis kedvenceinknek a megszokott élelem többszörösét kell elfogyasztaniuk, hogy a hideg éjszakákat átvészeljék, de sajnos a hó rengeteg élelem forrást betakar.

Most a legfontosabb hogy az etetők reggelenként telis tele legyenek!

Gyerekekkel, saját kezüleg...

Faggyútömb.

Néhány napja lányaim hathatós közreműködésével készítettünk egy faggyútömböt. Faggyú hiányában zsírt használtunk, melyet megolvasztva egy kisebb méretű műanyag tálba tettünk, végezetül telis teli tettük madárcsemegével. A remélt hatás nem sokáig váratott magára, az éhes kis torkok hamar rátaláltak.

Etetői hangulatjelentés.

Sokasodnak a madárvendégek az etetőkön. Néhány elkapott pillanat!

Landolás!

...és a start!

Téli vendégeink II.

Kékcinege " a kis kedvenc"

(Parus caeruleus)


A parus nemzetség egyik legkedvesebb és legkedveltebb képviselője. Ki ne csodálta volna már ahogy ez a kis kedves madárka hihetetlen ügyességgel mozog az ágakon és etetőkön? Kék sapkájával, fekete szemsávjával és harciasságával olyan, mint egy apró kis Zorro.

Az első széncinege csapatok társaságában már az első hideg napoktól tiszteletét teszi a madárbarátoknál. Ügyes, leleményes és nagyon tanulékony, szinte minden fajta kihelyezett etetőből könnyedén falatozik. A kékcinege kimondottan szereti a függesztékeket. Nem válogatós, olajos magvak, faggyúgolyó,szalonna, bármit megeszik, de még gyümölccsel és hússal is kínálhatjuk. Egyes források szerint az angliai városokban a tejesüveg fóliáját kilyukasztva a tejszínt is megdézsmálják.