2010. szeptember 30., csütörtök

Nem egy vadászrepülő de...

 Nem egy vadászrepülő, de...

Sőt nem is madár Ő, hanem hazánk legnagyobb bogara a
Nagy szarvasbogár  (lucanus servus).

A cím nem túlzó, sőt akinek már volt szerencséje repülés közben látni ezt a csodálatos élőlényt, az meggyőződhetett róla, hogy inkább tréfás mint sebes a repülése. A hímek repülés közbeni testhelyzete szinte teljesen függőleges. Csodálatos szarva, amely a bogár rágója akár a testük méretének felét is elérhetik. A szarvakat csak a hímek viselik és így akár a 8,5 cm es nagyságot is elérhetik, a nőstények jóval kisebbek. A szarvak csak az egymás közti küzdelemben játszanak szerepet, zsákmányejtésre nem használják.

Na így repülök!!

Majd jókat császkálok a levelek és növények között.









Veszélyeztetett faj!!

2 megjegyzés:

  1. Jesszusom! Több mint húsz éve (!) volt szerencsém egy szarvasbogárhoz, amikor úttörőtáborban voltam Zánkán. Valahogy rárepült az egyik osztálytársamnak az utazó bőröndjére, és nagyon megijedt tőle. Én pedig mondtam, hogy "Ó, hát ez csak egy szarvasbogár!" és megfogtam, hogy levegyem a bőröndről. Erre a szarvasbogár úgy összeszorította az ujjamat a szarvával, hogy alig tudtuk leszedni. Még napok múlva is emlékeztetett rá az a két pici luk az ujjamon, amit a szarvai hagytak...
    Köszi, hogy bemutattad (és eszembe juttattad) ezt a kedves "kis" bogarat...

    VálaszTörlés
  2. Szia Wyrusch!
    Azt szeretem, hogy szinte mindig felelevenítek benned egy igazi jó sztorit! A Zsófi lányom is próbálta megszelídíteni, de néhány perc elteltével az ő ujját is megragadta, majd egy picit alább hagyott az iránta való rajongása.
    Péter

    VálaszTörlés

Gyurgyalag pár

Gyurgyalag pár

Én mint madárbarát...