No nem az a 86-os, oly sokunk által szeretett, majd ... válogatott. De most nem is ezt a témakört szeretném boncolgatni, bár a futball is elég közel áll hozzám.
A hétvége egyik kedves jelenetsora az egyik minden irányból használható etetőn történt.
A történet még úgy 4 évvel ezelőtt kezdődött, amikor is egy kedves mezei veréb pár kezdett vendégeskedni nálunk, bár akkor még oly nagy jelentőséget nem tulajdonítottam a történteknek. A következő évben az év madara lett Magyarországon, így én is még több figyelmet fordítottam, az amúgy igen kedves madárnak. Néhány év elteltével az etetők egyik leggyakoribb madara lett és tudván, hogy igen veszélyeztetett, ez számomra még nagyobb örömet jelentett.
 |
| A főnök én vagyok! |
 |
| Ezt meg kellene beszélnünk!! |
Szombaton különösen sokan gyűltek össze, bár szerintem az egész telet a kertünkben tölthetik. Az első pillanatok képei egy magát vezérnek képzelő verébbel kezdődött, aki igen peckesen állt a kosár szélén, néhány másodperccel később egy bátor csapattársa igen csak vehemensen megpróbálta helyre tenni, ami egy kisebb csetepatéba torkolott.
 |
| Egy mindenkiért, mindenki a kajáért! |
 |
| Egy kis helyet a szegény éhes madárnak!! |
 |
| Ezt a tömegnyomort!! |
Egy rövidke perc elteltével már sok-sok társukkal egyetemben fogyasztották a számukra külön kihelyezett válogatott magokat. Azért időről időre egy-egy jobb helyért összecsaptak, de az sosem tartott néhány másodpercél tovább.
 |
| Hahó! Már megint erősködsz! |
Annyira szeretem,amikor beszélteted őket!!!:) Én is szoktam néha,mert el lehet képzelni mi a helyzet köztük.:)
VálaszTörlésAjjjaj ezek tudnak akkora csetepatét csapni hogy ihaj :-)...van köztük admirális és közmunkás. A tengelic nem hagyja magát, méltó ellenfelek :-), volt mikor egymás búbját püfölték. Pedig 4 etető van kitéve az ablakba, párkányra és függesztve hogy kényelmesen elférjenek.
VálaszTörléscsipike
Aranyosak! Egyik kedvelt történetem: "Vili, a veréb".
VálaszTörlésMilyen jópofák! Nálunk a földön szokták egy csomóban csipegetni azt, amit a többiek kiszórnak az etetőből.
VálaszTörlés=)))
Járt nálam ma a kéksapkás, hosszú szünet után végre. =D Meg egyre több házi veréb. Tegnapelőtt meg 3 csíz is benézett kajálni, 2 fiú és egy lány. Az egyik cinkegolyón osztoztak. Érdekes volt megfigyelni, hogy míg a 3 cinkefajta olyan vehemensen esik neki a golyónak, mint a harkály, addig a csízek finomkodva, előkelően. =)
Üdv mindenkinek!
Judit
Szia Péter.
VálaszTörlésJók a képek.Örülök,hogy pozitívan állsz a verebekhez,pedig sokan nem kedvelik ezeket a hasznos madarakat.Bemásolok egy érdekes történetet:
"A nagy kínai veréb fiaskó
A Mao Ce Tung vezette Kína az 1958-1962 közötti időszakban hirdette meg a „Nagy lépés” programot, melynek egyik első akciója az „Öt kártevő kampány” volt. A kártevőirtásban a verebek – mint a rizstermés vélt megdézsmálói – élen szerepeltek. A lakosságot arra kötelezte a kormányzat, hogy fémedényekkel zajongva folyamatosan riasszák a madarakat, akik így nem tudtak leszállni táplálkozni és pihenni. Emellett mindenféle eszközzel – például a gyerekek csúzlival – lőtték is őket, megsemmisítették a fészkeiket, összetörték a tojásaikat és megölték a fiókáikat.
1960-ban a kínai tudományos akadémia kutatási eredményekre hivatkozva kijelentette, hogy a verebek elsősorban rovar-, nem pedig magevők. Azonban Mao elnök hiába visszakozott, hogy akkor „felejtsük el” – már késő volt. A fiókáikat rovarokkal tápláló verebek hiányában túlszaporodó rovarok felfalták a vetést, és a kialakuló éhínségbe legalább harmincmillió kínai halt bele.
Sajnos az utóbbi évtizedekben – ha más okokra visszavezethetően is – Európában is bekövetkezett egy területenként ijesztő nagyságrendű verébállomány-csökkenés"/MME/
Szia Mammka!
VálaszTörlésÖrülök, hogy tetszik, némelyik szerintem is frappáns.
Péter
Szia Csipike!
VálaszTörlésA pintyfélék zöldikék, tengelicek nálunk is igen harciasak! valahol régről van egy két képem róluk, majd megkeresem.
Péter
Szia Józsi!
VálaszTörlésIgen Vili a veréb sokunknak lehet nagy kedvence!!:)
Péter
Szia Judit!
VálaszTörlésIrigykedve olvasom, ilyen kedves vendégeid voltak!:))
Küldjél felénk is néhányat!
Péter
Szia Karcsi!
VálaszTörlésEzt a történetet, még kölök koromban mesélte nekem is Apukám, én is sokszor elmesélem mind a gyerekeimnek, mind ismerőseimnek, aktuális alkalmakkor. Nagyon, nagyon tanulságos és érdekes eset.
Péter
E bejegyzés is igazolja az ismert közmondást:
VálaszTörlésJó verebek kis helyen is elférnek!
MZ
Sziasztok!!!
VálaszTörlésjaj nagyon izgatott vagyok, olyan madarat láttam, hogy csuda!! de nem tudtam beazonosítani, a segítségeteket kérném!! Nagyon picike volt, kisebb mint a vörösbegy, a hasa világos szürkés színű, a háta kicsit zöldes, de a nyakánál már sárga. A leginkább érdekes része a kis feje volt, a feje tetején csík ami sárga színű és a szeménél pedig fehér csík, mint ahogy a kékcinkéknek a fekete szín. A feje egészén fekete volt, csak ezek a csíkok voltak benne. Tudja valaki ki lehet Ő? Ilyen madárkát még sosem láttam :)) Előre is köszönöm!
Erika
Helló! megint én vagyok, azt hiszem megleltem a madárkát, ha minden igaz ez a tüzesfejű királyka volt :) nagyon édes :)
VálaszTörlésKedves Erika!
VálaszTörlésŐ egy sárgafejű királyka volt.
Pont most készültem Ildi barátunk képeit feltenni, köztük lesz majd egy bár eléggé távoli. Szerencsés aki látja és még szerencsésebb aki a kis ficánkolót le tudja rendesem fotózni.
Péter
Szia Péter!
VálaszTörlésmost láttam a képeket :) de nem a sárgafejű volt a mi kertünkben hanem a tüzesfejű :) és biztos hogy hím volt :) nagyon izgága volt, esélytelen lett volna lefotóznom, ráadásul a tuják közt keresgélt, mert ő ilyen kis tetveket, meg bogárkákat keresget a vékony ágakon :), a fényviszonyok is pocsékok voltak, meg a szúnyogháló és rács is nehezítette volna a dolgomat :( de ezért inkább sokáig néztem és memorizáltam :)
Erika
Szia Erika!
VálaszTörlésAkkor még nagyobb szerencséd volt és még inkább irigyellek.!:)) Ő igazán ritka madár mifelénk.
Péter
Szia Péter!
VálaszTörlésAkkor nagyon örülök!! Így visszaolvasva, lehet, hogy nem egyértelműen írtam le az izgatottság közbeszólt :) határozottan emlékszem, hogy a szeménél is csíkos volt, nem csak a feje búbján, a feje búbján lévő csík narancssárga színű volt. :) Ezért is gondolom utólag biztosra, hogy a tüzesfejű volt :) Hihetetlen egyébként, pont amit írtam is, az emberek elmennek ezek a kis csodák mellett, mert én is teljesen véletlenül bukkantam rá, ahogy pont mentem vizet kitenni a madárkáknak az etetőhöz, hallottam egy kis halk csipogást és szapora ugrándozást a tuják közt. Ha nem lettem volna ennyire kiélezve a madárhangokra, mint mostanábam, akkor biztos hagytam volna a fenébe az egészet, de szerencsére a "szerelem" közbeszólt és kíváncsivá tett :))) Napról napra kapok új dolgokat a természettől, nagyon élvezem :))
Erika
Szia Erika!
VálaszTörlésAmiket írtál, mintha a saját szavaimat olvasnám. Amikor észreveszek egy madarat a társaságomban lévők mindig azt kérdezik hogy vettem észre?
Az óvoda kertében található néhány hatalmas fenyőfa én ott szoktam látni királykákat és tényleg először az ember a hangjukra lesz figyelmes.
Őrülök, hogy így megfertőződtél.
Péter
Szia Péter!
VálaszTörlésIgen örülök én is, és azt hiszem erre nem kell gyógymód!! :))))