Körülbelül egy hete, egy-egy rövidebb időre a hangjukat hallottam a messzi távolból, de megpillantani nem volt szerencsém őket. Hasonlóan kezdődött ez tegnap délután is, amint Pali barátommal kedvenc gyümölcsösét nézegettük. Hallottam őket a messziből, majd ahogy közelednek és nagy szerencsénkre a már jól ismert pihenő helyükön, egy öreg diófa csúcsán lévő száraz ágon pihent meg egyikőjük. Sajnos csak néhány másodpercig maradt, majd követte társát. Egyenlőre csak ezt az egy párat láttam, de mivel a költőhelyük a szomszéd telken lévő löszfal, bízom benne, hoyg többen is előkerülnek.Az elmúlt évi bejegyzés itt található!

























































