2010. november 24., szerda

Karvaly a kertünkben



Bár én a munkahelyemen az aktuális feladataimba merültem, otthon a kertünkben a madarak szokásos mindennapi teendőikkel színesítették az otthoniak életét. Sőt! Párom egy a teraszablak előtt eltöltött másodperc részeként megpillantott a kert közepén tornyosuló ágak tetején egy kevésbé várt vendéget, egy karvalyt. Tudván, hogy egy jól sikerült fotóval nagy örömet szerez majd nekem, nem tétlenkedett azonnal lefényképezte az etető madaraira ácsingózó ragadozót. 


..és mivel az ez elmúlt évtizedek vívmányai lehetővé tették, azonnal el is küldte egy kedves e-mailben a karvalyról készült képeket.

A Karvaly (Accipiter nisus) kimondottan a kisebb mérető énekesmadarakra specializálta magát, más táplálékot szinte nem is fogyaszt. Így téli etetés idején a kertünk gyakori vendége lehet.
Keresztbe csíkozott hasi tollazatuk, sárga szemük és hasonlóan sárga hosszú lábuk segít a gyors felismerésben.

2010. november 20., szombat

Szombat reggeli hangulat jelentés

A borongós esős hétközi napok után, lélek melengető volt a szombat reggeli ragyogó napsütés. A tiszta égbolt hűs éjszakája után madárkáink is boldog ficánkolással vetették rá magukat az etetőkre. Végre láthattam, ahogy a faggyúgolyó tartón tömték hasukat kedvenc finomságaikkal.







Jó ötletnek bizonyult a nagy etető tetejére szórt eleség, ahol előszeretettel keresgélték az apró magvakat.

2010. november 14., vasárnap

A hétvége vendégei

A csodálatos idő ellenére reggelente seregnyi kék és széncinege látogatott el az etetőkre. Bár a nap nagy részét az időjárás kegyessége miatt kirándulással töltöttük, volt szerencsém a kedvencekben is gyönyörködni.


Mit csináltok odalent!


 Segre ültünk a választéktól!





Jól beettem, s örömömben jót repültem!

2010. november 13., szombat

Attila Fakopáncsa!


Nagy irigységgel olvastam Attila hozzászólását, melyben egy az etetőjét meglátogató harkályról (fakopáncs) ír. Számos alkalommal volt szerencsém Fakopáncsokkal találkozni, de sajnos az etetőkön még nem pillantottam meg egyetlen példányukat sem. Attila elküldte fotóit melyet örömmel osztok meg mindenkivel.

A vendég egy hím Nagy fakopáncs volt!

2010. november 10., szerda

Faggyúgolyó díszcsomagolásban, gyermeki segítséggel!

Biztos többen irigykedtünk már egy-egy könyvben, internetes oldalon megpillantott, esztétikus, jópofa etető láttán. Én hosszú ideje birkóztam a gondolattal, hogy is tehetném hangulatosabbá a kereskedelemben kapható faggyúgolyókat. Számos angol és tengerentúli oldalon találtam már megfelelőnek tűnő tárgyakat. De sajnos a beszerzése illetve egyszerű elkészítése ásta alá tervemet. Olyan tartót próbáltam kitalálni, amit lányaimmal is könnyedén eltudok készíteni és annak elkészítését másoknak is egyszerűen el tudom magyarázni. Ilyen faggyúgolyó-tartót sikerült elkészíteni lányaimmal az elmúlt napokban. Nem kellett hozzá más, mint 30x30cm műanyag bevonatú csirkeháló, egy kevéske drót és egy csomag faggyúgolyó. A képek remélem jól illusztrálják az elkészítését. Így megszületett egy a madaraknak és természetesen számunkra is kedvesebb etető.






Amint kikerült és a kedvencek is rátaláltak,hozom a képeket!

2010. november 7., vasárnap

Megszerezni és megenni


 A hétvégén kihelyeztem az elmúlt évben a lányokkal közösen készített etetőt. Sikerült a ház közelében lévő frissen visszavágott almafára helyeznem az etetőt, így még közelebbre tudtam csalni a kis kedvenceket. Néhány széncinege hamar rátalált, én pedig gyorsan lefotóztam őket. A képeken jól látszik az etetőn megszerzett magok közelben történő elfogyasztása. A széncinege az ujjaival a faághoz szorított napraforgómagot hegyes kis csőrével vájja ki, így jut hozzá az energia dús finomsághoz.



2010. november 5., péntek

Etetői szokások III. rész Tengelic

Tengelic (Carduelis carduelis)



Amint megjelennek a madáretetőkön igazi színkavalkád keletkezik a kertünkben. Bámulatos tollruhájuk összetéveszthetetlen, azonnal felismerhető. A cinegékkel ellentétben az etetőkön fogyasztják el a megszerzett táplálékot, így egy-egy etetőn akár tucatnyi tengelic is majszolhatja a finomságokat. Nyelvükkel hihetetlen ügyességgel forgatják a magokat, majd erős csőrükkel könnyedén törik fel a héjakat. Nem válogatós szinte minden magnak örül, de fő táplálékuk (a természetben) az aszat jellegű magvak. Csodálatos látvány ahogy egy nagyobb 20-25 fős csapat tengelic megszállja a hóval borított téli etetőket. 

Napraforgó, négermag, dió és egyéb olajos magvak, de nálunk a kihelyezett aszalódó szőlőt is szívesen csipegették.

2010. november 1., hétfő

Találkozás néhány kedves fakusszal

Hosszúkarmú fakusz (Certhia familiaris) és a rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla)

Fantasztikus meglepetést tartogatott számomra a vasárnap délutáni kirándulásunk, a tóalmási kastély arborétumában. E kellemes park sétányaival, növényeivel, tavacskáival és nem utolsó sorban állatvilágával csalogatja a látogatóit. Míg a lányok kerékpároztak és az avarba ugrándoztak, addig nekem a madarak megfigyelésére is jutott idő.

 A két fakusz faj igen hasonló, megkülönböztetésükben leginkább a hangjuk, és közelebbről megvizsgálva a karmuk különbözteti meg őket. Mivel nekem az első találkozásom volt e pirinyó (12cm) kis madárkákkal , az élőhelyük segített közelebb vinni a faj meghatározásához. A rövidkarmú fakusz él az alacsonyabban fekvő lombos erdőkben, így rá esett a választásom. Csodálatos volt  hosszú percekig megfigyelnem kutató tevékenységüket, ahogy spirálisan kúsztak felfelé a fákon. Némely madár tudomást sem vett rólam és kb. 8-10 méter távolságból figyelhettem. Mások mosolyt csaltak az arcomra, kedves bujkálásukkal, ki-ki kandikálásukkal a fa törzsének másik feléről.








2010. október 31., vasárnap

Megérkeztek az első kék cinegég az etetőre!

Kék cinege (Parus caeruleus)




A elmúlt év "kis" közönség kedvence, aki nem utolsó sorban a lányaim kedvencei is, ma újra meglátogatták az etetőinket. Ahogy a verebek és a széncinegék társasági viselkedését figyeltem az aranyeső fánk csúcsán ficánkoló apró kék gombolyagra lettem figyelmes. Érdekes volt megfigyelni, hogy inkább a fa ágat pásztázták végig, az etetőkre szinte alig jártak. Biztos találtak még kis bujkáló ínyencebb falatokat. 

2010. október 30., szombat

Pocokvadász a mező felett!

Egerészölyv (Buteo buteo)




Mindig is lenyűgöztek a ragadozómadarak a fenséges megjelenésükkel, az egerészölyv közülük is az egyik kedvenc. Sokszor látni autóutak menti oszlopok tetején vagy egy-egy öregebb fa kinyúló ágán üldögélve. Sokszor próbáltam lencsevégre kapni, de sajnos nagyon óvatos és amint valami megzavarja nyugalmát, azonnal tovaszáll. Sokfelé tévesen káros madárnak tartják, a nyúl és fácánt populáció csökkenését hozzák velük összefüggésbe. De karmai felépítése nem teszi lehetővé a nagyobb méretű állatok elejtését, így ez alaptalan. Főképp egerekkel és pockokkal táplálkozik, de gyíkokat és más kisebb méretű zsákmányt is elejtenek. Költési időszakban naponta legalább 30 pockot kell, hogy a fészekalj számára megfogjon. A rágcsáló populáció nagyságától függ az ölyv fiókák száma is, ha kevés az élelem, kevesebb tojást rak a tojó.
Ma a lányok boldogi lovaglása alkalmával több mint egy órányi időm volt megfigyelni néhány csodálatos példány közülük. Az érdekesség, hogy a  közelben békák után kutató kócsagok tudomást sem vettek róluk.
Bár a vadászok ritkítanák állományukat, hazánkban védett madár.



Gyurgyalag pár

Gyurgyalag pár

Én mint madárbarát...