Pénteki pillanatképek.

Gerlék, cinegék és verebek voltak ma az etető vendégei.

 A zöld küllő nekem is megjelent.

Zöld küllő a kertünkben.

Szerda este a lányok egy a földön táplálkozó harkályról szóló hírrel fogadtak.
 A kertünk közepén egy nagy madár falatozott, de mire visszaértek a fényképezővel a madár már egy kertvégi magas fa tetején nézelődött. Azért készítettek apának néhány képet, hogy örüljön.

Megjött az első komolyabb országos hó!

Madárkáink ilyenkor még inkább ránk vannak szorulva. Hó és kemény fagyok. Kevesebb élelem, de még több kalória igény.

Bár a kép nem idén készült, azért az idei télen is lehet majd hasonlóra számítani.

Verébbiztos etető!?

Ahol aztán rumlizhatnak.

Van ilyen?  kérdezi sok ismerősöm és olvasóim közül is sokan keresnek hasonló kifejezésekre.

Én először feltenném azt a kérdést. Kell e ilyen? Szinte mindenki határozottan rávágná, hogy igen., hát én is!  Rumlisok, szétszórnak és szétzavarnak mindenkit. De hát ők is madarak, nekik is kell, hogy falatozzanak (bár sajnos azt nem tudnak).

Egy kedves mezei veréb, ők teljesen más természettel bírnak.

Na ki a cserép ura, vagy asszonya!?

Aki kapja marja!

Na már megint itt vagy!

Évről, évre próbálok újabb és újabb etetőket kitalálni és nem csak én vagyok ezzel így. Bár nem a legügyesebb madarak egyike, azért tanulékonyak és szinte mindent leutánoznak, ugyan néha kissé bohókásan ügyetlenül. A függő etetők egy ideig megmenekülnek, de sokszor azokat is megszállják verebeink. Én nemrégiben új stratégiát választottam, mely aránylag hatásosnak bizonyult. Kialakítottam az etetőktől úgy 5 méterre egy verébtanyát, ahol aztán csapatostul szórhatják a magokat amerre csak látnak. Egyenlőre 2 hét távlatából beválni látszik.

...aki a hétvégi bejegyzésből kimaradt.

Zöldike a verebek közé vegyülve.

 Kis barátunk oly ijedős, hogy szinte minden alkalommal ahogy az ablakból mozgást észlelt már tova is szált. Nem tudom egy esetleg több madárt volt a visszatérő, de vasárnap kora délután sikerült megörökítenem néhány mezei és házi veréb társaságában egy csodás példányt, ahogyan az etető alatt válogat a lehullott szemek között.

Színes madársereg hétvégére

A nap legkedvesebb képe. Indulhatna az olimpián!

A borús szombat is számos madarat hozott az etetőkre, de a vasárnap reggeli napsütésnek sikerült megkoronáznia a hétvégét. Régen volt, hogy ilyen tiszta időben figyelhettem meg kis kedvenceinket, de ma szinte minden a megfelelő arcát mutatta. Sőt az elmúlt évek szinte teljesen elmaradt tengelicek is csapatostul jöttek az etetőre.

Egy kedves olvasó érdeklődésére a tengelic hím és tojó közti ismertető jegyeket is jól fel lehet a képeken ismerni.

egy csodás tengelic hím, a szemén túlnyúló piros homlokfolt

már kettesben

A mezei verebek is hosszú időt letöltöttek az etetőn.

A dió mindig bejön.

landolás vagy támadás!?

Ki van odafönt??

Reggeli meglepetés vendég.

Balkáni fakopáncs az ablak előtt.

A kis kosztosaimat figyelgettem a kerti etetőkön és próbálgattam a borús időben egy-egy jobb képet készíteni róluk, amikor is a szemem sarkából a közeli csavarfűz ágai között egy pirosló foltra lettem figyelmes. Hát nagy örömömre egy csodaszép hím balkáni fakopáncsra fókuszált  a szemem, majd a fényképezőm. Szerencsére harkály kománk percekig bogarászott a száraz ágak között, így számos képet sikerült készítenem róla.

Madárcsemege a lányoktól

Egy ötletmagazin lapján látták meg ezt az egyszerűen kivitelezhető, praktikus és mutatós madárcsalogatót.

Neki is láttak elkészíteni, Apa pedig ki is helyezte a kis kosztosoknak. A földimogyoró és mazsola folyam úgy 80 cm.
Remélem az érdeklődés is akkora lesz mint amilyen örömmel készítették Zsófiék.

Hévégi pillanatképek

Zsákmány a csőrben! Megszerezni és elrepülni.


Bár keveset tartózkodtunk odahaza a hétvégén, de egy fokkal kellemesebb fényviszonyok mellett sikerült néhány pillanatot elkapni. Már nagyon várom a havas kert adta lehetőségeket.

Egy új kedves vendég Attiláéknál.

Szajkó, mátyásmadár, mátyásszajkó, e neveken ismerhetjük e csodás madarat.

A szerencsések, mint Attila néha egész közelről a kertjükből figyelhetik e színpompás madarunkat. Az év nagy részében az állati eleséget, főkép rovarokat fogyaszt, de zsákmányol gyíkot, békát és kisebb rágcsálókat is. Sajnos a madárfiókákat is terítékre kerülhetnek, ezért sok helyütt vadásszák őket.
Téli időszakban áttér a magok fogyasztására ilyenkor gyakrabban felbukkannak kertjeinkben. Ha túl sok magot talál, akkor azokat elrejti a csőrével vájt lyukakba, melyeket a későbbiekben nem találja meg egytől egyik, így az erdőt ülteti.
Számos érdekesség, mítosz kering még körülöttük, de azt majd egy másik bejegyzésben.