Madárfiókák és szüleik a kertben III.rész

Füstifecske fiókák

Szevasztok itt vagyok!!

Köszi a helyet, valami újság?

Sok a szöveg öcskös!

Jó!!  ... akarod megsértődöm!

Bár házunk gerendáin nem fészkeltek fecskék, szomszédunk istállójába állandó költőnek számítanak. Idén is két pár füstifecske nevelgette fiókáit a nyár folyamán. A fészket elhagyó fiókákat szüleik még hetekig etetik, akik egy-egy villanyvezetéken vagy vékony faágon várják izgatottan a fehérjedús falatokat. Ahogy múltak a napok, érdekes dologra lettem figyelmes. Az egyik figyelemmel kísért család fiókái a szülői gondoskodás elmúltával is együtt maradtak és mind a 4 fióka együtt repdesett, majd pihentek meg ugyanazon ágakon. Ekkor sikerült készítenem néhány kedves képet róluk. Arcuk és torkuk barnás színezete és természetesen rövid villás farkuk árulkodik fióka mivoltukról.

Légivadászok avagy...

"Szitakötők"

Az elmúlt hónapok kerti madármegfigyelései mellet egy másik színes, változatos és érdekes faj is az érdeklődési körömbe került. Nem mások ők, mint a szitakötők!! Próbáltam minél több információt megszerezni és alapműveltségemet kibővíteni e téren is, de rá kellet jönnöm, hogy milyen változatos és különleges is az ő világuk. A címben szereplő légivadász jelző nem véletlen, bár... Mivel beazonosításuk nem mindig zökkenőmentes, szívesen veszem majd a segítő hozzászólásokat.

 Addig is figyelemfelkeltésként az egyik legkedvesebb képem.

Madárfiókák és szüleik a kertben II.rész

Kenderike

Valójában egy kárminpiros madárra lettem figyelmes amint egy szilvafa ágén megpihent és dalolni kezdett, mellette egy verébnek tűnő madárral. . Készítettem is róla néhány fényképet, mondván ilyen piros kenderikét még nem láttam. Ahogy figyelmesebben megnéztem a képet döbbentem rá, hogy a másik madár egy kenderike fióka. Ha jól megnézzük tollazatát és formáját szembetűnő a különbség, mondanom se kell milyen élvezettel néztem a kinagyított képeket. Sajnos nálunk még nem költöttek, vagy legalább is nem találkoztam fészkükkel. Bokrok alacsonyabban fekvő sűrű részeit részesíti előnyben.

Valahol azt olvastam a hím fogságban elveszíti piros tollazatát.  

Madérfiókák és szüleik a kertben I. rész

Tengelic

 Hol vagytok...

 ..a fának csipogok!?

Nagy örömömre az idei nyár is tartogatott meglepetéseket, újdonságokat és sok-sok új jövevényt számomra (bár a sárgarigók elkerültek). Sok fiókát sikerült lencsevégre kapnom, mind a fészkekben, mint a végső otthonként szolgáló ágak között, szüleik társaságában. Az egyik rendszeres fészkelőnk a tengelic. Idén a  kertünkben négy tengelicfészekre sikerült fellelnem, bár sajnos a vihar ezekből kettőt megtépázott, de szerencsére hőseink új fészkeket építettek maguknak. A tengelicek általában 2-3 fészekaljat nevelnek fel, de a váratlan problémák esetén, amelyek a fészkek pusztulásához vezetnek, mint például a vihar, vagy macska, újabb fészekaljat is rakhatnak. Így kis szerencsével egész nyáron, májustól augusztusig a kertünkben vendégeskedhetnek, ami állandó izgalmat ígér. A fióka sikeresen hívta fel magára a figyelmet, olyan hangerővel hívogatta szüleit éhes torkához. A fényképezéshez pedig kertünk hatalmas fűzfája segített elrejtőznöm.

A tengelic fiókákat sárga szárnytollukról könnyen felismerhetjük és ha a szülök is megjelennek...

Következik:
Kenderike (Tornádó Joe) és fiókája.

Mentőakció...

Kerti Poszáta   "Sylvia borin"
  
Az elmúlt hetek számítógép rekonstrukcióval és egyéb teendőkkel telt, de ez idő alatt is számos kedves és meglepő találkozásom volt kis kedvenceinkkel. Nem is tudom, melyik történettel kezdjem, talán az irodai mentőakció lehetne az első szösszenet.

E hét szerda reggelén a kávészenvedélyem hódolása közepette kollégáim riadalmára lettem figyelmes. Egy madár, egy veréb, de idebent. ..és tényleg, ahogy hátrafordultam, megpillantottam az iroda légterét átszelő apró kis madarat. Sajnos irodánk szinte teljes egészében üvegfallal körülvett, így vendégünk próbált minden egyes üvegfalon kiröppenni. Tudtuk nem lesz könnyű dolgunk, ha szeretnénk újra a természetben tudni kis árvánkat. Így megpróbáltuk egy zártabb sarokba terelni, az akkor már félig beazonosított poszátánkat. Erőfeszítésünket kis idő elteltével siker koronázta és egy kezünk ügyébe került póló segítségével megfogtuk madárkánkat. Amint sikerült biztos kézzel megfognom, nyomban az egyik ablakhoz siettem és szabadon engedtem... volna, ha ő is úgy gondolta volna, de olyan stressz hatása alá került, hogy úgy szorította lábaival az egyik ujjamat mintha az anya lennék és ezt hosszú percekig folytatta, mígnem sikerült egy közeli fára ültetnem. Az ágon további hosszú perceket töltött, de nagy örömünkre kis idő elteltével tovaröppent. Kollégáim egész nap a mentőakció lázában égtek, nekem pedig plusz élmény volt egy ily kedves kis madarat a kezemben tartanom.

Az európai kolibri..

Szenderek  (Sphingidae)

Ki ne találkozott volna már kertjében vagy esetleg egy réten e csodálatos lepkefélével, mert bizony e bájos négy szárnyú nem más mint a szender, a lepkék rendjének igen változatos faja. Sokan vélték első pillantásra kolibrinek, mivel kinézete és táplálkozás közbeni egyhelyben repülése megtévesztésig hasonlít az apró madárra. Ezért is nevezik sokan az európai kolibrinek. Még a táplálék megszerzésének módja is igen hasonló, az úgynevezett pödörnyelvével szívja fel a nektárt, miközben hihetetlen ügyességgel egy helyben repül. Talán leggyakoribb képviselőjük a Kacsafarkú szender, róla sikerült néhány képet készítenem, ahogy a virágok között, hol sebesen cikázott, hol szinte mozdulatlanul táplálkozott.

Ezüst sirály avagy...

Sárgalábú sirály   (Larus cachinnans)

A címben szereplő név kicsit megtévesztő, ahogy engem is hosszú éveken keresztül megtévesztett e csodálatos (hazánkban) ritka madár. Mindig Ezüst sirályként emlegettük, de egy apró különbség önálló fajjá avanzsálta.  A valóságban is eleinte az Ezüst sirály egy alfajának tartották, mire megkapta ma is használt nevét. Mint elterjedésében, mint életmódjában eltér közeli rokonától. Míg az Ezüst sirály Európa északnyugati részén fészkel és hazánkba telenként csak nagyon ritkán jut el, addig a Sárgalábú sirály kis számban ugyan, de nagy tavaink Balaton, Fertő állandó fészkelője.  Fészkelő párok száma 6-8 párra tehető. Így nem csoda, hogy igazi ritkaságra leltem fényképezőm lencséjével. Évente csak egy fészekaljat rak, melyben egy hónapi költés után még 5-6 hétig maradnak a fiókák. Madarunk igazi mindenevő! Elfogyaszt minden ehetőt, halat, bogarat, csigát, magvakat, de még a dögöt sem veti meg. Nevüket az élénksárga lábukról kapták és ez a jegy ami megkülönbözteti az Ezüst sirálytól. Méretük impozáns, testhosszuk elérheti a 65 cm-t, szárnyfesztávuk pedig a 1,5 métert.

Az utolsó képen jól látható amint egy méretes döglött halat dézsmál.

Multikultúrális párkapcsolat

Minden Fakopáncs, ami annak látszik!

Az elmúlt hétvégén egy újabb családi hétvégét töltöttünk Papiéknál Kosdon. ..és ha Kosd, akkor madarak!! Szinte minden alkalommal tartogat valami meglepetést Mami vadregényes kertje. E hétvégén egy fakopáncs pár adott hihetetlen és bámulatos perceket nekem. A lányokkal gyümölcsöt keresgéltünk a ribizli és málnabokrokon, amikor figyelmes lettem egy fakopáncs hangjára. Néhány pillanat múlva már meg is leltem a diófa egy magasabban fekvő ágán egy balkáni fakopáncsot, mégpedig egy piros fejtetős hímet. Majd sikerült figyelemmel kísérnem kedvencünk elkövetkező perceit. Az első meglepetés akkor ért, amikor fakopáncsunk a földre röppent és keresgélni kezdett. Ilyet én még csak a zöld küllőnél figyeltem meg, de az természetes jelenség. Néha meg-megriadt és arrébb röppent és néha a közeli fa ágára repült. A második meglepetés akkor ért, amikor egy tojót is megpillantottam a fűben a főhősünk közelében és ahogy együtt tovaszálltak, biztosra vettem, hogy egy kedves párral töltöttem néhány emlékezetes percet. Az igazi meglepetés a fotók megtekintése után ért, amikor is szembesültem a ténnyel, hogy a tojó egy nagy fakopáncs volt. Több helyen is olvastam, hogy e két faj között oly kicsiny a különbség, hogy szinte egy fajról is beszélhetnénk.

Zsófi és a madárfiókák

A mai délelőtt fő programja a madárfiókák jegyében teltek. Reggeli kertben töltött első  pillantások egy kedves verébfiókára estek, aki szárnyai hatékonyságát tesztelte, eleinte kevés sikerrel. Zsófi, hogy Angie kutyánk ne tekintse verebünket kerti játéknak, magához vette, majd egy magasabb ágra helyezte. Szomorkodott is ,hogy hol lehet fiókánk anyukája, de nemsokára egymásra találtak. (első kép)

Nemsokára Zsófi egy másik kis fiókával (további képek) a kezében szaladt hozzánk, amely már az első pillantásra is sokkal fiatalabb volt és a terasz gerendáján fészkelő rozsdafarkú fészekből eshetett ki. Mivel a fészket 5 méter magasságba építették és ilyen magas létránk nem lévén egy kis fejtörést okozott, hogy is tegyük vissza a kis árvát  a fészkébe. A megoldást a szomszédunk ki tolható alumínium létrája jelentette. Amíg én a kivitelezéssel voltam elfoglalva addig Zsófi lányom, a kertben található, bogarakat fogdosta és adta a féltett kis fiókájának, aki hangos szájtátogatással el is fogadta őket. 1 óra elteltével a kis fióka visszakerült rendeltetésszerű helyére, ahol néhány napig még testvéreivel, szájtátva várja majd szüleik által szállított fehérjedús finomságokat.  

Kenderike újra szinre lép

Nemrégiben szerencsém volt megcsodálni egy újabb kenderikét amint Ildiék szomszédjának  cserepein nézelődött. Hosszú éveken keresztül nem sikerült találkozni e kis kedvenccel,de az utóbbi hetekben számos közös kikapcsolódásunknak volt ugyanaz a helyszíne.